Mit nem adnánk mi szülők, ha auti gyerkőcünk pár pirula bevétele után "gyógyultan" távozna egy rendelőből - nyilván mindenki másként képzelné, az én fiam mondjuk mosolyogva venné tudomásul, hogy narancsos croissant helyett csak csokis van itthon, és azt mondaná: "Ne aggódj anya, nekem jó lesz a csokis is". Vagy a játszótéren levő gyerekekhez odamenne és gond nélkül bekapcsolódna a fogócskázásba... Nem is tudom... Biztosan nem éljük meg mi szülők egyformán, de akkor az nem is az én fiam lenne.

Ettől azonban nincs mit félni, mert az autizmus ellen a tudomány mai állása szerint nincs orvosság. Akkor meg milyen csodaszerekről is beszélek?

 Emlékszem, a legelső terápia után a gyógypedagógus ajánlására vettem egy homokórát. És láss csodát, a fiam dührohamainak száma lecsökkent! Megértette például, hogy ha lefolyik a homokóra, el kell pakolni a játékokat és jön a következő napirendi pont. Ugyanezt a célt szolgálja a konyhai óra. Beállítom, és amikor csörög, vége az adott tevékenységnek. Így könnyebb abbahagyni Petinek a tévézést (persze bekalkulálom az adott mese hosszát), vagy ebből tudja, hogy meddig kell még várnia a reggelire. A tevékenységváltások sok auti gyerkőcnek okoznak nehézséget, ebben segít az idő láthatóvá tétele. 

 A másik csodaszer (inkább csodaszer-csoport) a vizuális segédeszközök használata. Erről én nem írnék részletesen, mert mások már sokkal jobban megtették helyettem (például: http://merjmaslenni.blogspot.hu/2013/05/segedeszkozeink-2.html). A gyerek napirendjének láthatóvá tétele például az egyik: csökkenti a feszültségeit, kiszámíthatóvá teszi a napjait, hogy mikor, hol, kivel mit fog csinálni aznap. És itt nem kell feltétlenül a nyomtatót igénybe venni: saját rajzok is megteszik (sokszor gyorsabb, konkrétabb is). Ide tartozik a mindig kéznél levő papír és ceruza is: ha például kirándulást tervezünk, lerajzoljuk, hogy milyen járművekkel megyünk, mi lesz a programok sorrendje (autó - benzinkút - autó - séta - játszótér - erdőben kirándulás - Tesco - nyalókavásárlás - haza). A nyalókavásárlás nálunk kulcskérdés. Többször belefutottunk abba a hibába, hogy elmentünk az Állatkertbe, Természettudományi Múzeumba és sajnos nem tettük Petinek kiszámíthatóvá, hogy mikor jön a nap célja, fénypontja: a dinnyés nyalóka. Már ha volt egyáltalán. Gondolhatjátok, ha nem kaptunk, volt robbanás... oda lett a programunk. Azóta lehetőleg előre megvesszük azt a nyalókát és elvisszük magunkkal, és/vagy lerajzoljuk, hogy mikor eheti meg.

A következő csodaszerek a jutalomfalatkák - nálunk még mindig a gumicukor. Tisztában vagyunk vele, hogy a fogainak nem teszünk jót, rajta vagyunk, hogy lecseréljük más finomságra. Ezt a kívánatos viselkedés jutalmazására használjuk. Például minden reggel, ha a vonaton tud biztonságos lenni, akkor jár neki a gumicukor. Ehhez viszont az nagyon fontos, hogy világosan értse, mi az elvárás vele szemben, jelen esetben mi a biztonságos. Ehhez van egy külön papír, amin le van rajzolva, hogy mi a biztonságos viselkedés és meg is tanítottuk vele.

 Ezek voltak a legfontosabb csodaszereink, köszönöm a fiammal foglalkozó gyógypedagógusoknak, hogy a használatuk rejtelmeibe bevezettek minket és kívánom, hogy Tinektek is ennyi sok hasznot hozzanak ezek vagy hasonló apró trükkök a gyereknevelésben!