Rendmánia? Rendszeretet! És ezermesterség.

Régen írtam, ennek több oka is van: az egyik az iskolai tanév végi hajtás, ami a legtöbb anyukát (is) próbára teszi. Másrészt, mert Peti annyira jól teljesít mostanában, hogy nem volt meg az a gőz, amit ilyenkor itt a blogon is ki szeretnék ereszteni, nem volt annyira kiugró tanulságos történet.

Említettem, hogy szeretnék mesélni arról, hogy mik azok a tulajdonságai Petinek, amelyek valószínűleg az autizmusból adódnak, de mégis összességében előnyére is válhatnak. Itt van például, hogy nem tűri, ha nincsenek a helyén a játékai. Este lefekvés előtt addig rendezgeti a szőnyegen a vonatokat, rakosgatja a használatban volt játékait, hogy a végén gyönyörű rend honol a szobában. Elrakja a mesekönyveket a polcra az esti meseolvasás után, a legapróbb kincsei (jégkrémes pálcikák, egymásba dugott szívószálak, papírfigurák...) biztonságos helyre - egy sárga kosárba - kerülnek, ahol mindent másnap is megtalál (mert jaj, ha nincs meg valami - illetve most már ezt is sokkal rugalmasabban kezeli). Melyik kisgyerekes szülő ne irigyelné ezt tőlünk? Vagy a leendő menyasszony jelöltek is örülni fognak... Azért hozzáteszem, hogy sokszor már abban kell neki segíteni, hogy ne éjfélig pakolásszon, mert amint leér a feje a párnára, megpillant egy apró galacsint a földön és máris felpattan és dobja a kukába fáradhatatlanul - aztán észreveszi, hogy a mozdonya fél milliméterre lelóg a sínpályáról, megigazítja, visszafekszik, aztán és aztán...   Reggelente ő az első, aki elrendezi az ágyát, szépen letakarja takaróval, öltözés után megmossa a fogát. A zokniját egy időben úgy dobta a szennyesbe, hogy egymásba rakta őket. De elmondtam neki, hogy itt ezt nem így kell és simán elfogadta.

A precizitása és az apró hibák felfedezésének képessége bámulatos: a legapróbb sérüléseket észreveszi a kedvenc dolgain és akkor azokat igyekszik megjavítani, vagy velünk javíttatja meg. Nagyon kreatív, eredeti elképzelései vannak és azokat keresztül is viszi, rendkívül kitartó. Legutóbb azt találta ki, hogy a Kinder tojás desszertek műanyag borítása legyen a csónak, beültetett két Lego emberkét és a Kinderhez adott kanál lett az evező - azóta ezt viszi a fürdőkádba és a Velencei-tóra... Igazi ezermester: ragaszt, befest, vág, csavaroz vonatokat, kedvenc figurák rajzait. Ha Apukája elkészíti neki egy igazi vonatnak a másolatát, addig nézi az eredeti képét, amíg fel nem fedez egy bolhapuki méretű pöttyöt, kallantyút, ami nincs rárajzolva az övére vagy másmilyen színű, formájú, méretű, stb... Se vége, se hossza nem lenne a javításoknak (és bizony rengeteg időt és energiát elvettek tőlünk, amíg nem találtuk ki a megoldást:), de hála a rajzainknak, ezt is mederbe lehet terelni: kap egy nap három javítókártyát, és ha valamit szerelni kell, odaad egyet Apunak. (Itt is hozzá kell tenni: Apukája nagyon jó partner a szerelésben és a precízségben sem esett messze az alma a fájától...) Ha elfogytak a kártyák, próbálkozhat ő maga vagy nyitott lehet, hogy az a játék most úgy marad javítás nélkül. Régen ezek nagyon nehéz helyzetek voltak, de lekopogom, hogy most legtöbbször ügyesen elfogadja ezeket.

Ez itt a Kinder csónak, két bácsinak ergonomikus...

weores_s_bombardier_1.jpg

Ez pedig egy eredetileg piros mozdony, kék sziszi szalaggal azonban gyorsan átalakítható kékké és kész is a Weöres Sándor bácsis bombardier! Alább pedig az igazi:

wp_20160406_07_31_07_pro.jpg

Legközelebb Peti pár cuki elfoglaltságáról szeretnék majd írni, addig is mindenkinek jó nyaralást!